Jodo nap, ennek a helye az edzős blogon 🙂
Jodo nap, ennek a helye az edzős blogon 🙂
Az Utrechti Ishido kupa végre adott lehetőséget hogy megnézzem a várost is. Jef sensei volt olyan kedves, hogy megengedte hogy nála aludjunk amíg ő nyaral/telel, így csak utiköltséget kellett fizetnünk és versenydíjat. Remélem hamarosan Magyarországra is tud menni szemináriumot tartani. Mindenki jól járna otthon ha több tanár jönne több helyről.
A szombati nap ugyanis csak iaidoról szólt, és így örömmel belevetettem magam a városnézésbe miután megtaláltuk a termet.
A kora reggeli indulás miatt sok hely még zárva volt. De így volt időm sétálni az utcákon amikor még kevés ember járkál.
Utrecht egy nagyon jó város! Nyugodt, szabad hangulata van. Kifejezetten kedvet kaptam ott élni egy pár évet. A belváros a gyönyörű régi házaival és templomaival sajátos hangulatot ad neki. A régi városfalon kívüli rész persze már inkább egy mai modern városra hasonlít.
Első körben körbesétáltam a belvárost. Csak úgy térkép nélkül az orrom (és a templomtornyok) után. Majd mire újfent a dómhoz jutottam belefutottam egy ingyenes városnéző túrába. http://www.utrechtfreetours.nl
Ha már arra jártak becsatlakoztam 🙂 Nagyon ajánlom mindenkinek. Egy rövidke belvárosi túra alatt a viccesebb, érdekesebb helyeket vettük célba mindig valami jó kis mesével kísérve.
Ilyenek voltak például:
Szóval ha valaki arra járna, nagyon ajánlom neki. Új ismerőst is összeszedtem egy olasz orvos személyében aki nemrég költözött Utrechtbe és ha jól értettem rák kutatással foglalkozik. Mozgásban a világ.
Majd elfutottam újfent a dómhoz és épp elcsíptem a következő toronytúrát, hogy Utrechtet fentről is meg tudjam nézni. Egy óra lépcsőzés. Valami van a tornyokban és a magasságban.
Estére pedig vissza az edzőterembe megnézni ahogy Anikó átveszi a 3. helyért járó érmet a versenyen 🙂
Difference of ability is the difference of effort spent
Difference of result is the difference of sense of responsibility
Difference of personality is the difference of hardship
Difference of judgment is the difference of information
Seriousness gives wisdom
Lackadaisical attitude results in grumbling
Irresponsible person always is full of excuse
Being serious, will succeed in most of the cases
Being serious, anything is enjoyable
Being serious, everybody would give you a hand
2012.12.05. 00:30
A téli csípős szelektől megtépázott testünk gyakran kíván valami forrót és pezsdítőt, ami új életet lehel belénk, mint mondjuk egy gőzölgő, bőséges, tésztás húsleves…
Így járt egy barátnőm is, aki a héten panaszkodott nekem, hogy enni akart egy jó ráment, de valami förtelmeset hoztak ki neki egy pesti japán étteremből, ráadásul gondolhatjátok, hogy nem egy zacskós leves árárért ,amennyit nagyjából ért volna…
Ha engem kérdeztek, sajnos egyelőre én sem tudok olyan helyet mondani Magyarországon, ahol normális ár-érték arányú és az autentikus ízvilágot megközelítő japán ráment tudnátok enni, viszont otthon jobbat lehet főzni ebből is, mint amit megvehetnétek…
Az alábbi recept itthon sokszor készült már el nagy sikerrel, bár meg kell hagyni, a mesteri szintre csiszolt, messze földön híres rámenek magaslatait nem éri el, az olcsó- közepes japán szintet viszont simán hozza és egy otthon, kis mennyiségben -2-3 adag- is egyszerűen kivitelezhető, igazán finom verzió.
Az eredeti japán “rámen- já” (ラーメン屋 ) üzletekben általában négyféle ízesítéssel készülhet rámen; sós(sio rámen), miszós (miszo rámen), szójaszószos (sóju rámen) , illetve velőscsontból főzött tonkocu rámen, de létezik már szárított hal alapú változat is (gjokáikei rámen). Az ilyen helyeken hatalmas mennyiségekkel dolgoznak; több, 40-50 literes kondérban rotyog a titkos főzet, és állítólag csak így lehet megalkotni a kifogástalanul harmonikus, tökéletes alapot. Az igazán jó, autentikus boltoknál néha még a sorba is be kell állni a szűkös kis pultnál felszolgált specialitásért, és az ajtó is csak addig áll nyitva, amíg az alaplé az utolsó cseppig elfogy, szóval nem éri meg az utolsó pillanatban, éhesen beesni…
Telt ház és szürcsölések zaja egy japán rámenbárban.*
A rámen sikerének titka az, hogy egy kellően laktató, finom, meleg tésztaétel egy kevés hússal, tojással és zöldséggel kiegészítve, erőteljes és ízletes alaplével tálalva, amiről jóleső érzés ábrándozni egy zimankós estén hazafelé sietve…
Ha már elképzeltétek a torkotokon végigcsorgó forró nedűt és ínycsiklandó falatokat ,térjünk rá a receptre…:)
RECEPT
Hozzávalók 2 főre:
Alaplé:
Feltétek
Elkészítés:
———————————————————————————————————————————————————————————————————————
Tipp: A rámen alaplevet kicsit mindig el kell sózni, ezt úgy értem, hogy az erős íz alapkövetelmény, viszont az alaplevet nem is eszik/ isszák meg mind, -mint mondjuk nálunk szokták a leveseket,- csak a tésztát és a feltéteket eszegetik ki belőle és szürcsölnek hozzá az alapléből is keveset.
*Az alsó kép innen való: http://image.search.yahoo.co.jp/search?p=%E3%83%A9%E3%83%BC%E3%83%A1%E3%83%B3%E5%B1%8B%E3%80%80%E3%82%AB%E3%82%A6%E3%83%B3%E3%82%BF%E3%83%BC&aq=-1&oq=&ei=UTF-8#mode%3Ddetail%26index%3D138%26st%3D5286