Első fordítás

http://www.kinsho.hu/2013/01/matsumoto-toshio-hanshi-9-dan-kendo.html

 

Matsumoto Toshio (Hanshi 9. dan): A Kendō célja

Ezt az írást Masumoto Toshio sensei írta – eredetileg japánul, amit azután 1976-ban Yamamoto Hisami fordított le angolra. Az eredeti fordítás az én épülésemre készült. Abban az időben Matsumoto sensei nem volt teljesen elégedett vele és úgy gondolta, hogy nincs annyira magas szinten kidolgozva, hogy a nevét adja hozzá. Sajnos ma már sem az író sem a fordító nincs közöttünk, és mivel úgy éreztem, hogy ez az írás megérdemli, hogy mások is olvashassák, újraírtam egyszerűbb angollal. Bármi hiba vagy ellentmondás található benne, az csak is az én „érdemem”.

A kardforgatás célja a régi időkben az ellenfél kard-technikákkal és fizikai erővel való legyőzése volt, de az idő múlásával ez megváltozott. Ennek ellenére nem szabad elfelejtenünk, hogy még ha ma bambuszkardokkal is gyakoroljuk, a kendō a kardokkal vívott harc művészetéből született. Csak akkor hívhatjuk kendōnak, ha úgy gyakorolunk, mintha tényleg valódi kardokkal küzdenénk. Sosem szabad elfeledkeznünk arról, hogy ha nem mi vágjuk meg az ellenfelet, akkor ő fog megvágni minket. Más szavakkal, a kendōt az elme olyan szélsőséges instabilitásával kell gyakorolni, ami akkor következne be, amikor a küzdőnek élet/halál szituációval kellene szembenéznie.
Nincs kétség afelől, hogy a kendō művészete abban rejlik, hogy úgy mérj csapást az ellenfeledre, hogy közben ő ne tudjon lecsapni rád. Persze tökéletesítened kell a kendō technikáit és készségeit is annak érdekében, hogy mindig kész legyél gyorsan támadni anélkül, hogy elszalasztanád a támadás bármilyen lehetőségét; egyúttal végig tökéletesen védett pozícióban maradj. Ez csak akkor kivitelezhető, ha megőrzöd elméd nyugodt állapotát, ami lehetővé teszi, hogy a maga teljességében bemutathasd a technikádat.
Ezért a kendō gyakorlás valódi célja nem csak az, hogy fejleszd a technikád, hanem az is, hogy erősítsd az elméd és a szellemed a célból, hogy rátalálj arra az ideális tudatállapotra (gondolat nélküliség / mushin) amelyben elmédet  – ami a technika forrása – semmi sem köti meg.
A kendō gyakorlásakor kívánatos, hogy az elme és a technika fejlesztése kéz a kézben történjen. Egy támadást nem szabadna elhamarkodottan végrehajtani. Akkor kell támadnod, amikor az ellenfeled elméjében zavar keletkezik. A hatástalan és elsietett támadások az okai a megsemmisülésnek.

A következőket a támadásra való jó lehetőségekként említem:

1. Ne támadj, ha az ellenfeled kiteljesedett, erős állapotban van, akkor támadj, amikor elővigyázatlan és nem számít rá.
2. Támadj pont mielőtt az ellenfeled kezdeményezne, elindítaná a támadását.
3. Támadj, amikor az ellenfeled megnyugszik.
4. Támad, amikor az ellenfeled eljátszotta a trükkjeit.
5. Támadj, amikor az ellenfelednek kétségei merülnek fel.
6. Késztesd mozgásra az ellenfeled és támadd az így keletkező védtelen helyeket.

Három olyan támadásra alkalmas pillanat van, amelyeket megbocsáthatatlan elszalasztani:

1. A pillanat, amikor az ellenfeled kezdeményezne.
2. Amikor hárít.
3. Amikor kimerítette a trükkjeit.

Ezek olyan helyzetek, amikor az ellenfeled védtelen.

A kendōban négy veszedelmes tudatállapotot kell leküzdened: a rettegést, az ijedtséget, a kétséget és a zavart. Ezek mind az elme nyugtalan állapotai. Ha az elméd zavaros, az a tartásodban is megmutatkozik, s ez az állapot jó lehetőséget kínál az ellenfelednek a támadásra. Ha fejben nem vagy folyamatosan jelen és nem tartod nyugodtan és nyitva az elméd, akkor nem fogsz tudni az ellenfeleden a helyes pillanatban támadást végrehajtani még akkor sem, ha a szelleme már nem kellően éber. Ha az elméd tiszta (mentes az előítéletektől) át tudsz látni az ellenfeled mozdulatain és szabadon, habozás nélkül tudsz támadni, megragadva minden adódó lehetőséget.
A Zen Buddhizmusban az “ürességet” sokszor úgy magyarázzák, hogy az “a mindennapi elme”. Ez egy olyan elmeállapot, amelyben nincsenek előre elhatározott gondolatok, hanem teljességgel szabad és aktív, az egoista érdekekhez való kötöttségek nélkül. Talán most azt gondolod, hogy hihetetlenül nehéz, hogy tiszta elméd legyen, s hogy ez az elme azon legmagasabb állapota, amit lehetetlen megvalósítani, de ha valaki gyakorlottabb a kendōban, annak egy hasonló mentális állapotot lenne ideális elérnie.
Amikor elemzed egy keikōd vagy shiaiod, néha ráébredsz, hogy akaratlanul, tudat alatt egy nagyon jó támadást vittél végbe, bár ezek a tapasztalatok ritkák. Ez olyan estben következik be, amikor a gyakorló teljesen jelen van az adott helyzetben és elméje “tiszta”, lehetővé téve egy szándék nélküli és váratlan támadást. Mindent meg kell tenned, hogy növeld ezeket a lehetőségeket.
Vagy úgy is mondhatjuk, hogy ahhoz, hogy jól tudj védekezni és hogy el tudd kerülni az ellenfél támadásait, fent kell tartanod egy zavar nélküli, “hétköznapi” elmét. Az elmédben keletkező zavar elkerülésére a következő módszerek kínálkoznak:

1. Tökéletesen sajátítsd el a kendō alapjait.
2. Értsd meg és teljesen légy tisztában a kendō elméletével és próbáld meg fejleszteni a technikád.
3. Megingathatatlanul hidd, hogy tökéletesen legyőzhetetlen vagy bármi féle támadással szemben.

Ahogy fentebb mondtam, az a legjobb módja a kendō tanulásának, mind védekezésben, mind támadásban, hogy a kendō elméletén keresztül elérd azt, hogy az elméd folyamatosan egy egyszerű, hétköznapi állapotban legyen. Hiszem, hogy a kendō erénye, hogy ezt a nagyszerű, egoista érdekek vagy érzelmi befolyás nélküli, egyszerű elmeállapotot bevonja a hétköznapi, társas életünkbe.
Ezzel a hozzáállással képes leszel másoktól jó tanácsokat elfogadni és tisztán különbséget tenni jó és rossz között. Ez lehetővé teszi, hogy a munkádban is hatékonyabban tudj részt venni és ezzel egyidejűleg dolgozz önmagad tökéletesítésén.

Eredeti cikk:
http://kendoinfo.wordpress.com/2011/02/03/the-aim-of-kendo-by-matsumoto-toshio-hanshi-kyudan/