Meg meg egy par hely 🙂
Az idei Jodo küldöttség Anikó és én voltunk. Még jó hogy kellett vizsgáznom, különben mehetett volna egyedül 😛
Kis számolgatás és tervezgetés után úgy döntöttünk hogy vonatozunk. Egyszerűbb, időben sem sokkal több, nem kell vacakolni a fegyverekkel és még Párizst is meg lehet nézni közben 🙂 Küönben is, földön utazni valóságosabb.
Szóval hajnal indultunk busszal Párizsba. Itt volt kb 3-4 óra nézelődni. Gyönyörű hely, beleszerettem. 🙂 Kicsit otthonos is valahogy. Azt hiszem el tudnám viselni hosszabb távon. Lehet hiányzik a nagyvárosiság is kicsit. Szóval 3 órányi veszett város rohangászás és templomnézegetés után fel a vonatra és irány az egyik kedvenc országom, Olaszország! Röpke 6-7 óra vonatozás után (gyönyörű tájakon át) meg is érkeztünk Torinóba és kis sétával a hostelbe ahol első este voltunk. Ez a Tomato hostel (http://tomato.to.it/en/) amit jó szívvel ajánlok bárkinek! A tulaj viszi, így érződik a törődés és a lelkesedés. Egy gyors esti pizza és alvás. (Olaszországban pizzát, fagyit enni és kávét inni veszélyes, utána otthon hónapokig nem megy… Muszáj lesz egy jó olasz nyomásos kávéfőzőt szerezni…)
Hajnalban keltünk… volna.. ha nem lettünk volna hulla fáradtak. Így egy kicsit később, és kis kitérővel rohantunk is találkozni Fahad-dal akit még Leuvenből ismerünk. Mindig jó egy helyi tourguide 🙂 Nos, Fahad tökéletes tourguide volt a minimális szabadidőre (mert a délutáni edzésre oda akartunk érni) ugyanis állórajttal végigrohantuk vele a várost. 🙂 Mindent láttunk, semmit se sokáig és megismertük Torinó összes bárját névről ahová érdemes lenne elmenni 😛 Viszont így belefértünk az időbe, amúgy bőven vágnunk kellett volna. Régi piac, torony, városháza, kis tér, nagy tér, közepes tér, itt tartják a leplet templom, a város legrégebbi kávézója ahol ha a pultnál iszod meg a kávét akkor 1 euróval olcsóbb (ki érti ezt…), mennyei gyümölcsök, régi várfal, és Fahad egy barátja Tea, akivel szintén találkoztunk Leuvenben. (gyűjtöm a Teákat…)
Ezután rohanás a hostelbe a bőröndökért, a szállodába lepakolni és elérni az edzős buszt, majd jóóó sokat gyakorolni és kihonozni a japán küldöttség vezetésével. Arai sensei volt a vezető, aki nekem nagy kedvencem és Kurogo sensei akit remélhetőleg látunk még Európában. Ők ketten teljesen mókásan a két véglet, Arai senseit el tudom képzelni mint egy vidéki dojo szakadt hakamás mesterét, Kurogo sensei pedig a jólfésült öltönyös saraiman hangulatot árasztja. Találkoztunk régi barátokkal, egymás nyakába ugrottunk és örültünk és a többi. Bemelegítettük a jo tudást. Nem ártott így EB előtt egy nappal 😛
Edzés után közös vacsora ahol elkezdtük nemzetközi vándorlásunkat és mini csapatként németek lettünk a vacsora idejére. Majd másnap finnek, néha belgák, és újfent finnek. Hiába szeretem a finneket 😛
A szombati edzés elején kis kezdőkként jó sokat gyakoroltunk, majd megszívtuk és mi is átkerültünk délutánra a forgó rendszerben ahol sokan sokat várnak amíg mások csinálnak valamit. Cserébe ez Arai sensei-el volt aki japánul tartotta az edzést ami szuper mert egyrészt van amit már értek belőle, másrészt azt is megérteti amit nem, azzal is aki semmit. Ha valaki át akarja adni a tudást akkor a nyelv nem akadály. Volt a senseiektől egy gyors ZNKR átfutás is, pár kisebb változtatás természetesen van és sokszor ki lett emelve hogy ez ZNKR JO, nem Shindo ryu, és tartsuk magunk ehhez. Vagyis legyünk szívesek és tudjuk külön kezelni a kettőt.
Megnéznék tőlük egy koryu tábort is nagyon szívesen…
Este még a finnekkel fagyiztunk. Mert hát meg kell adni a módját na.
Az EB napján szintén jó korán keltünk, jó fáradtan. Letudtuk a ceremóniákat (hihetetlen hogy mennyire mű és felesleges tud ám ez lenni…) majd elindult a csapatverseny, úgyhogy mi csapat híján pihenőre fogtuk (meg olasz kávéra). Szurkoltunk a többieknek és felmértük a mezőnyt. Ami erős volt! Kifejezetten erős! Nem rémlik hogy a Brüsszeli EB-n is ilyen szorosak lettek volna a poolok, de lehet csak én voltam mással elfoglalva 😛
A csapat verseny után jött az egyéni, ahol mindketten elvéreztünk a poolunkban. Ez a jodo verseny valahogy még mindig nem az erősségem, rá kéne jönni mi hibádzik (a nyerni akarás mellett :P) Úgyhogy végignéztük a meccseket majd nekem jött a vizsga ami Fabio segítségével meg is lett 🙂
Nagyon érdekes volt látni a magasdanos vizsgákat egészen 7 danig. Lett is egy új európai nanadanunk.
Sayonara vacsi, “korán” fekvés 5ös kelés miatt és irány vissza Belgiumba (még egy kis Párizzsal).
Bőven van még mit tanulni. Élességet, nyomást, ritmust, értelmezést. Talán ezek hiányoztak főleg. Most 3 évig nincs jo vizsga, de bőven van mit tanulni. ZNKR-ből is. De most a fókuszt kicsit visszabillentem a koryura. Be kéne tenni azokat a katákat is biztosra, legalább lemozgásilag. Utána lehet tölteni. Mint ahogy a ZNKR-t elkezdtem tölteni.
Fotók:
https://www.flickr.com/photos/feldin/sets/72157647998897505/