Kedd. Ma volt az utolsó edzésem itt. (egy darabig 😉 )
4 en voltunk és Juho dojojába mentünk úgy 40 km-re Kokkolától. Tanultunk, építettünk. Irányköveket raktunk le. Januárban tudnak menni egy kezdő szemináriumra. Ez jó. Friss lesz még minden, és ad egy újabb löketet. Utána elnéztünk Juhohoz szaunázni egyet. Kis piros házikó a semmi közepén az erdőben. Szuper hely.
El tudnám viselni ha egy ilyesmi házban kéne élnem a kis családommal 🙂
Kaptam finom házi sütit is. 😛
Valahogy megvan a varázsa.
Hiányozni fog ez a hely. Városka. Néha elég, néha túl kicsi. Emlékeztet nagymamám városára, Szeghalomra.
Jó a béke, de néha hiányzik a pörgés. Az a pörgés amit utálok 🙂
Hiába városi gyerek…
A legjobb város közelben egy hasonló helyen lakni. Szerintem. Elég távol hogy meglegyen a nyugalom, és elég közel hogy ha akarom akkor városozhassak. Általában nem akarom. De úgy félévente, évente egy kicsit jó visszazötyenni pár napot. Majd megint visszahúzódni. A saját tűzhöz.